Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az agromilk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
Energiamegtakarítást a tejhasznú szarvasmarha telepeken

Energiamegtakarítást a tejhasznú szarvasmarha telepeken

A jelenlegi világ piaci helyzetben alapvető elvárás a mezőgazdaság irányába, hogy kiváló minőségben, fenntartható áron és ebből kifolyólag alacsony energiaigény mellett állítsa elő a mindennapi élethez szükséges élelmiszereinket.

Az energiaigény csökkentése mind a termelő, mind a végfelhasználó közös célja. Energiafelhasználásunk csökkentésével, nem csupán kiadásainkat redukáljuk, de hozzájárulunk a fejlett világ által kitűzött klíma célok eléréséhez is, mely egyetlen záloga a fejlődésünk fenntarthatóságának.

 

 

Az energiapiac az utóbbi időszakban a korábbiakban szinte elképzelhetetlennek tűnő átalakulásokon esett át. A nyersanyagok és fosszilis energiahordozók világpiaci ára robbanásszerűn növekedett. Az energiaár változás egy olyan exogén tényező minden ember és gazdasági társaság életében, melyre befolyással lenni nem tudunk, azonban életünk minden mozzanatát befolyásolja. Ha más nincs, hát alkalmazkodni kell. Egyszerűnek tűnik a megoldás, ám olyan gazdasági helyzetben, mely napjainkban körülvesz minket, minden vállalatnak erején felül kell küzdenie, hogy az előttünk álló évek nyerteseként kerülhessen ki. Óriási a nyomás minden oldalról. Ugrásszerűen növekvő kamatok, rohamosan romló forint, folyamatosan növekvő infláció, emelkedő munkaerőköltségek. Minden cégnek megkell találnia azt a költségnemet mely hatékonyabb működéssel ceteris paribus csökkenthető. Tejhasznú szarvasmarhatartó telepek esetében a legjelentősebb költség természetesen a takarmány, erre azonban befolyást gyakorolni szinte lehetetlen, az állatnak enni kell. Szignifikáns költségnem továbbá az energiaköltség. Ez az a kiadási tétel, melyen kellő odafigyeléssel és optimalizált működéssel óriásit tudunk csökkenteni. Megoldás lehet a megújuló energiahordozók használata, azonban ez nagy beruházást igényel, és a bár anyagilag elérhetünk megtakarítást, energiafelhasználásunk nem csökken, csak a villanyszámla végösszege.  A legnagyobb költségcsökkentést az energiafelhasználásunk visszaszorításával érhetjük el. A tehenészetek energiafelhasználásának jelentős része a fejőházban történik, így írásunkban erre fektettük a hangsúlyt. – Ezen túl, persze a mindennapokban ismeretes energiatakarékos megoldások is fontosak, mint a fűtési igény csökkentése jobb szigetelés révén, energiatakarékos izzók használata stb., ám ezen praktikák senki számára nem szolgálnak újdonságokkal. –

A fő hangsúlyt cikkünkben arra fordítjuk, hogyan lehet a természetesen rendelkezésre álló energiatartalékokat felhasználni úgy, hogy racionalizáljuk gépjeink működését. Az utóbbi évek olcsó villamos árammal, elkényelmesített minket, és mindent árammal oldottunk meg. Rengeteg energiát használunk el arra, hogy bizonyos anyagok hőmérsékletét változtassuk úgy, ahogy nekünk szükségünk van rá. Lehűtjük a tejet árammal, miközben felfűtjük a kútvizet szintén árammal. Téli időszakban ez kiegészül még épületeink fűtésével is. Az egyetlen dolog, amit tennünk kell ahhoz, hogy radikális energiamegtakarítást érjünk el, hogy szembe állítjuk ezeket a folyamatokat egymással. Rendelkezésünkre áll a meleg energia a tej formájában, és rendelkezésünkre áll hűtési energia a felhasználandó csap/kútvíz formájában.

Nézzük először a tejhűtés kérdéskörét. A hűtés hulladék hőjének fogyasztása: Fejéskor a tej: 35–36 °C-os animális hője a hűtők által kerül elvételre. Ez a hőenergia egyébiránt hulladék hő lenne, ha a léghűtéses kondenzátorok a hőenergiát szabad térbe kényszerítenék. Viszont vízhűtéses kondenzátorokkal (pl. lemezes hőcserélőkkel) hőtárolókba gyűjthető, ezen kívül az így keletkező meleg víz a fejéshez kapcsolódó hőigényes munkafolyamatokhoz felhasználható (tőgymosás, fejőgéptisztítás stb.).

Ezen rendszereknek igen alacsony a beruházási költsége, továbbá közel nulla segédenergia fogyasztása révén a jelenlegi piaci helyzetben 6-12 hónapos időszak alatt megtérül. 1 liter tej 5 °C-ra való lehűtésével egy liter 13–14 °C-os víz 48–50 °C-ra melegíthető. Ezzel a melegvíz-előállító villamos bojlerek energiaköltsége takarítható meg. A hűtőaggregátjaink hulladékhőjének visszanyerése egy nagyon fontos első lépés, ám ez még nem minden.

Maga a hűtési energia is csökkenthető, ha csapvizes előhűtést alkalmazunk, valamint a felmelegedett hűtővizet megfelelőképpen tároljuk el.

A tejet 36 C°-ról 4 C°-ra szükséges hűteni a csíraszám megfelelő szinten tartásához.  A hazai viszonyok között a hálózati víz hőmérséklete körülbelül 15 C°. Ezzel a vízzel 20 C°-ra le lehet hűteni a tejet egy lemezes hőcserélőn keresztül. Ennek az energiaigénye konvergál a nullához, mivel a hűtővíz bojlerekben, itatókban és tartályokban várja a további felhasználást. A további hűtés gépi hűtéssel (jegesvízzel), 20 C°-ról következik be 4 C°-ra.

Következésképpen gépi hűtéssel már csupán a 20 °C-os tejet szükséges tovább hűteni 4 °C-ra, ami dT ~16°C-os hőlépcsőnek felel meg. Ezzel 1000 kg tej hűtésének energiaköltsége a tisztán villamos energiával történő hűtéssel szemben már ~35–40 százalékkal kevesebb. Ebből adódik, hogy a hűtési energia felét a hálózati víz biztosítja. Ezért nem csupán, hogy jelentős villamosenergia megtakarítást érhetünk el, de kisebb teljesítményű hűtőberendezés is elegendő, amely olcsóbb, másképpen megfogalmazva beruházási költséget is megtakarítunk.

1000 kg tej lehűtéséhez szükséges energia: Q= c x m x dt = 1 x  1000 x 32 = 32 000 Kcal

Ennek a hőmennyiségnek megtakarítjuk a 50%-át, azaz 16 000 Kcal-t. A 36°C-os tej a hálózati vizet mintegy 28°C-ra felmelegíti, ezt a 28°C-os langyos vizet a bojlerekben tovább melegíthetjük, ahol további energia megtakarítást érhetünk el, mivel nem 15°C-ről, hanem 28°C-ról kell a bojlernek a vizet ~70°C-ra felmelegítenie.

Ebből adódóan figyelembe véve a melegvíz felhasználást, további megtakarítást érhetünk el naponta. Természetesen a megtermelt tej növekedésével a megtakarításunk is egyenes arányban növekszik.

A felmelegedett langyosvíz hasznosítása:

Tapasztalatunk szerint a fejőházak víz felhasználása körülbelül a fejt tejmennyiség 1,2-1,4 szerese. Az optimálisan méretezett előhűtő rendszernél, 1,1-1,2 szer annyi langyosvíz keletkezik, mint amennyi

tejet hűtünk. Az így keletkezett langyos vizet kell gazdaságosan felhasználni.

A vízvezeték hálózatot, ennek megfelelően alakítjuk át, azaz ahol eddig hideg vizet használtunk, ott

ezek után langyos vizet fogunk hasznosítani. Pl. Langyos vízzel mossuk fel az elővárakozót, fejőtermet. Langyos vízzel öblítjük a WC-t, langyos víz megy a tőgymosó keverőcsapjához, langyos víz

megy a bojlerekbe és így tovább.

Ezen felhasználással elérjük azt, hogy egyáltalán nincs vízpazarlás és nem keletkezik

többletszennyvíz.

Az ördög a részletekben rejtőzik. Az ország számos pontján használnak csapvizes előhűtést, ám ez az esetek többségében egyet jelent a vízpazarlással. Nagyon fontos a rendszer kialakításának minden apró részletére odafigyelni, ellenkező esetben minimális megtakarítást érhetünk csupán el.

E szerint egyáltalán nincs vízpazarlás, sőt, ha figyelembe vesszük azt, hogy egy fejőházban átlagosan 1,2-1,4 x annyi vizet használunk, mint amennyi tejet fejünk, akkor belátható, hogy az előhűtő víz teljes egészében hasznosítható.

 

A rendszer gazdaságos működéséhez egy nagy térfogatú langyos víztartály, szenzorok, vezérlő automatika van beépítve melyek ára nem éri el annak a hűtőgépnek az árát, amelyet helyettesít.

 

Esszenciális kérdésként kell tekintsünk az energiagazdálkodásra az elmúlt évtizedek szennyező és fenntarthatatlan energiafogyasztási szokásai miatt. Az energiaelőállításnak mind a forrásaival, mind a mértéktelenségével, az energiatermelési, -szállítási és -felhasználási technológiák hatékonyságával és mind a céljaival kritikus gondok vannak jelenleg. A világ energetikai és klímaválságának megoldásában kiemelkedő szerepet játszik az energiatakarékosság megvalósítása globális és lokális szinten egyaránt.

Minden nagy eredmény, apró lépésekkel kezdődik. Segítsünk magunkon, és segítsünk a társadalmunkon azáltal, hogy racionalizáljuk és csökkentjük energiafelhasználásunkat!