A hő-stressz hatása a hazai tejtermelő állományokra
Paszterkó Márk – Agromilk Kft.
Az iparosodás következményeként az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben rohamosan megnőtt az ipari forradalom óta, ami egyenesen arányos a föld felszíni hőmérsékletének folyamatosan növekedésével. A globális klímaváltozás kapcsán az utóbbi évtizedekben már nem csak trópusi égövön, de a mérsékelt éghajlatú területeken is egyre inkább számolnunk kell - főként a nyári hónapok alatt - a hő-stressz okozta problémákkal a szarvasmarha tartásban, ezen belül is az intenzíven tartott tejtermelő állományokban. A nagy genetikai képességű fajták, mint amilyen a holstein-fríz is, különösen érzékenyen reagálnak a nyári kánikulára. Ebben az időszakban jelentősen csökken a tejtermelés és romlanak a szaporodási mutatók is. Ennek hátterében az áll, hogy az állati szervezet étvágycsökkenéssel igyekszik mérsékelni a metabolikus hőtermelés mértékét, aminek következtében kevesebb energia fordítható a termelésre.
A környezeti hő monitorozására a termelő gazdaságokban jellemzően hőmérséklet mérőket (digitális és analóg kivitelben) alkalmaznak. Azonban ezek nem minden esetben adnak hiteles és áttekinthető adatokat, hiszen az állatok egyedileg reagálnak az őket ért hatásokra. Vannak egyedek melyek tűrőképessége magasabb, míg másoké alacsonyabb. Fontos kritérium tehát, hogy az állatokat ért hatások szervezeti válaszreakcióit egyedenként is tudjuk vizsgálni. Kiváló lehetőséget kínálnak erre az olyan nyakcsatok melyek már tudják monitorozni az állat hőérzetét is, különböző élettani paraméterek alapján (levegővételek száma, szívverés, mozgás, étvágy és emésztés). A 21. században kiváló lehetőséget kínál erre az Afimilk AfiCollar ivarzás- és egészségmegfigyelő rendszere, mely már az állatok hő-stressz kitettségét is figyeli.
A tej mennyiségének csökkenése és összetételének megváltozása jelentős gazdasági kárt okoz a gazdák számára. A hő-stresszre adott válaszul a napi szárazanyag felvétel csökkenésével reagálnak a tehenek, ezáltal jelentősen csökken a tejtermeléshez szükséges energia és tápanyagok bevitele.
A hormonháztartás egyensúlya is veszélybe kerül, minek következményeképpen a tejelválasztásért felelős prolaktin szintje is változik a vérben. „A levegő hőmérsékletének minden 1°Ckal való emelkedése a napi szárazanyagfelvétel 0,85 kilogrammal való csökkenését okozza. Ugyanazon hőmérsékleten, de eltérő páratartalom mellett még szembetűnőbb a különbség: 29 °C és 40 % relatív páratartalom mellett egy holstein-fríz az ideális termelési szint 97 %-át, míg 90 %-os páratartalom mellett már csak 69 %-át produkálta” (West, 2003)
Joksimović-Todorović és kollégái 2011-ben 40 holstein-fríz tehénen végeztek vizsgálatokat a laktáció első 60 napjában tavaszi és nyári időszakban. Az átlagos tejtermelés szignifikánsan magasabb volt a tavaszi (42,74 ± 4,981), mint a nyári (39,60±5,091) periódusban. Hasonlóan alakultak a tejzsír (3,25 ± 1,26 % és 2,62 ± 0,49 %) és a tejfehérje (3,15 ± 0,21 % és 2,75 ± 0,23 %) értékek is, azonban a laktóz százalékos eltérésében nem találtak szignifikáns különbséget.
Kijelenthetjük, hogy a tejhasznú szarvasmarhák sokkal markánsabban reagálnak a hőségre, mint húshasznú társaik, illetve a laktáció szempontjából többet termelő állatok jobban ki vannak téve a hőstressz veszélyének.
Továbbá a következő élettani hatásokat negatívan befolyásolja a hő-stressznek való kitettség:
- Takarmány- és vízfelvétel változása
- A tőgy egészségi állapotára gyakorolt hatás
- A méh egészségi állapotára gyakorolt hatás
A hőstressz elleni védekezési esetében két nagy csoportról beszélhetünk:
- az állatok saját védekezési mechanizmusa
- emberi beavatkozással nyújtott segítség
A tehenek nagy mennyiségű hőt termelnek a bendőben történő erjedés és anyagcsere folyamatokkal. A konzisztens testhőmérséklet a hőtermelés és hőleadás szimmetriáján alapul a környezeti hatások függvényében. A felesleges hő leadását kétféleképpen teszi meg az állat, verejtékezéssel és respirációs reakcióval (lihegéssel). A testfelszínről s nyálkahártyák felszínéről elpárolog a víz, ezáltal hőt von el. A hűvösebb időszakokra kerülhet át a napi aktivitás egy jelentős része. A táplálékfelvétellel töltött idő csökken, mert az állatok keresik a hűvösebb helyeket. Ezért kiemelkedően fontos az emberi beavatkozás szakszerű és tervszerű tervezése és kivitelezése. Fontos kritérium tovább megvizsgálni az istálló levegő összetételét Más-más védekezési eljárásokat igényel a „száraz” meleg, mint a magas relatív páratartalommal párosuló környezeti hőmérséklet., hiszen az istállóban a megnövekedett páratartalom gátolja a tehenek nedves hőleadását. Ezeknek a beruházásoknak költséghatékonynak kell lenniük, valamint fontos, hogy gyors megtérülést eredményezzenek, majd ezt követően többlet termelést biztosítsanak a termelő számára.
„Mindezen hatékonyan működő hőstressz-csökkentő megoldás, védekezési módszer jelentősen hozzájárul az állatok komfortjához, csökkenti a stresszt és ezen keresztül mérséklődik a termeléscsökkenésből, illetve a gyakoribb megbetegedésből, selejtezésből, elhullásból származó gazdasági veszteség. Évi 2,4 milliárd dollár kiesést okoz a hőstressz az Egyesült Államok tejtermelő ágazatában. Megfelelő eszközökkel ez az összeg 1,7 milliárd dollárra is lecsökkenthető akár.” (Tóth 2018)
A megfelelő védekezési stratégia megtervezése minden esetben szakember feladata, hiszen a ventilátorok, párakapuk, hűtőmatracok és itatók elhelyezése és teljesítménye nagy veszteségeket okozhat úgy, hogy nem dolgozik a megfelelő és elvárt hatásfokon.
Általánosságban véve, hajlamosak a gazdálkodók az állatjóléti fejlesztésekre kiadásként tekinteni, azonban a beruházások nem kifejezetten kiadások, hanem megfelelő szakmai és minőségi kialakítás esetén egy gyorsan megtérülő befektetéssé válnak. A szarvasmarha azon haszonállatok közé tartozik, mely érzékenyen reagál a külső behatásokra, azonban a mérleg másik oldalán említhető pozitívum, hogy a befektetett pénz és energia a termelési számok növekedésében gyorsan megmutatkozik.
Forrás: Hőstressz hatása tejtermelő tehenek tejtermelésére és egészségére egy hazai nagyüzemű szarvasmarha telepen, Tóth Vivien, 2018