Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az agromilk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
A Tejgazdaság napjainkban – avagy hogyan válhat egy tehenészet jó befektetéssé

A Tejgazdaság napjainkban – avagy hogyan válhat egy tehenészet jó befektetéssé

2020.március.16.
A 21. század során iparágunk, teljes egészében megtapasztalta a piacok volatilitását, és hullámvölgyeket járt be ennek következményeként. Szerencsére azonban az élelmiszeriparról magáról elmondható, hogy egy viszonylag kiszámítható és stabil üzletág...

A 21. század során iparágunk, teljes egészében megtapasztalta a piacok volatilitását, és hullámvölgyeket járt be ennek következményeként. Szerencsére azonban az élelmiszeriparról magáról elmondható, hogy egy viszonylag kiszámítható és stabil üzletág. Napjainkban, amikor a piacok rendkívül jó helyzetben vannak, elmondható a tejiparról is, hogy olyan felvásárlási árakkal dolgoznak a tejtermelők, ami mellett pozitív jövedelmezőségi mutatókat tudnak produkálni. Bár jelenleg a tőke- és pénzügyi piacok is jól teljesítenek, összességében elmondható, hogy az élelmiszeripar, - főként a tejipar -, alacsony korrelációt mutat a világ gazdasági helyzetével, vagyis kis mértékben magyarázható a tejipar helyzete a világpiaci trendekkel, sőt, néha ellentétes elmozdulások is megfigyelhetők.

Hazánkban sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben tejipar és főképp a tejtermelő telepek száma folyamatosan csökken, míg a világon folyamatos növekedés mutatható ki, főképp az ázsiai fejlődésnek köszönhetően. Azt is láthatjuk, hogy a trend az egész világban az ipari tejtermelés felé való törekvés, mely jóval jövedelmezőbb pozíciót biztosít, mint a kisgazdaságok fenntartása. Példának okáért, - 2010 és 2016 között - Lengyelországban a tejtermelő telepek száma 42 %-al csökkent (453.000-ről 266.000-re), miközben a összesen megtermelt tej mennyisége 8%-al nőtt a 11%-os egyedszámcsökkenés ellenére is.(a Lengyel központi statisztikai hivatal (GUS) adatai alapján) A tejiparban végrehajtott stratégiák végkifejletét számos tényező befolyásolja, melyek gyengíthetik és erősíthetik is a végbemenő koncentrációs folyamatot, ám azt bizton merem állítani, hogy – állami – beavatkozások nélkül, - ha a piac szabályozna - a koncentráció egyre szignifikánsabb lenne, és egyre nagyobb tejtermelő tehenészetek alakulnának ki a világban. Ezt a trendet bizonyítja, hogy számos kutatás szerint erős korreláció van a munkaerő ára, valamint az átlagos telepenkénti tehénlétszám között. Ez azt jelenti, hogy minél olcsóbb egy országban a munkaerő, annál kisebb az átlagos teleplétszám, mivel annál kisebb a nyomás, hogy törekedjenek arra, hogy egy dolgozóra minél több tehén jusson, ami csak ipari körülmények között valósítható meg. (ez az EU-ban nem feltétlenül mondható el, csak az egész világ tekintetében)

Tökéletes példa erre Ázsia számos része, ahol mondhatni most kezd elterjedni a tejfogyasztás, és ezáltal kezd kiépülni a tejipar. A legtöbb országban, (Kína, Vietnám, Arab országok) állami beruházások keretében 20-30 ezer férőhelyes tehenészeteket hoznak létre, melyeket - a ma rendelkezésre álló számítástechnikai, és egyéb technológia adottságoknak köszönhetően - ugyanolyan könnyedséggel lehet kezelni, mint egy 500 férőhelyes telepet, ám ezen óriástelepek jövedelmezősége messze felülmúlja a kicsikét. Ez a folyamat veszélyezteti az Európai tejgazdaságot, mivel az Európai Unió a világ legnagyobb tej exportőre, azonban azok az országok, melyek az európai tejet felvásárolják, kezdenek elindulni az ipari tejtermelés meghonosításának irányába. Kelet felé kitekintve a tejpiacra, lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy Ázsia számos részén nőnek ki a földből a 20-30 ezer férőhelyes megafarmok, ami a szignifikánsan növekvő tejfogyasztásnak köszönhető. A ’China Dairy Data Report’ szerint, amit a Kínai Tejipari Szövetség adott ki, a kínai nyerstej termelés 1949 és 2018 között 220.000-ről 31,77 millió tonnára (145-szörös) növekedett.

Kína legnagyobb tehenészeti telepe a ’Modern Farming's Bengbu Farm’közel 250 hektáron fekszik, 8db egyenként 2880 férőhelyes tehénistállóval, valamint ezen felül külön-külön növendék, szárazonálló, üsző stb. istállókkal rendelkezik.A képen beltéri, csoport láthatóAutomatikusan generált leírás

2880 férőhelyes tehénistálló

 

Az állatok fejését 8db egyenként 80 állásos karusszel fejőberendezéssel végzik, melynek építésében az Izraeli Afimilk cég segédkezett. A fejőházi automatizálást (tejmérők, azonosítás stb.), valamint a komplett telepirányítási rendszert az Afimilk világelső Számítógépes telepirányítási rendszereket gyártó vállalat szállította. A tehenészeti teleppel egybeépítve működik egy hatalmas tejfeldolgozó egység is, ahol azonnal késztermékeket állítanak elő az óriási mennyiségű fejt tejből. (CGTN News: ’Feeding 1.4 Billion: Inside China’s largest dairy farm’ 08.Nov.2019)

A képen beltéri, épület láthatóAutomatikusan generált leírás

Egy a 8 db 80 állásos Karusszel fejőberendezésből Afimilk tejmérőkkel

 

Az Európai Piacon az jelent különbséget az ázsiai tejgazdasághoz képest, hogy Ázsiában szinte végtelennek mondható, olcsó munkaerő áll rendelkezésre. Ezzel szemben Európában a legnagyobb nehézséget az iparágnak – mint ahogy a gazdaság más szegmenseiben is – a munkaerőhiány jelenti. Erre a problémára keresi az ágazat a megoldást, melyet a munkafolyamatok robotizálásával lehet elérni. Míg más iparágakban a robotizáció már egy évtizedek óta bevett gyakorlat, és bár a tejtermelésben is régóta rendelkezésre áll robotfejéstechnológia, a meglévő 4-5 gyártócég közül, csak egy-kettő optimalizálta a megoldást nagyüzemek részére. Ezen a területen van a Fullwood-Packo Angol-Belga cégnek egy innovációja, mely sikeresen adaptálta a robotikát nagyüzemi körülményekhez. (Ezen Innovációval kapcsolatban az Agromilk Kft munkatársai készséggel nyújtanak felvilágosítást bárki részére.)

A képen hó, beltéri láthatóAutomatikusan generált leírás

Fullwood-Packo Nagyüzemi Robotfejőház.

 

Végezetül ejtsünk néhány szót specifikusan hazánk tejgazdaságáról. Sajnálatos módon, az a tapasztalat, hogy Magyarországon számos tehenészet működik veszteségesen, vagy minimális nyereséggel. Egy 2018-as Európai tanulmány 3 kategóriába osztotta a vizsgált tejtermelő tehenészeteket. Az első csoport volt az, amelyben lévő telepek az egész vizsgálati intervallum (3-5 év) alatt nyereségesen működtek. A második csoportba azokat a telepeket osztották, melyek a 3-ból, legalább 1 évben nyereségesek voltak, a harmadik csoportban pedig azok a gazdaságok szerepeltek, akik az egész vizsgálati idő alatt veszteségesen gazdálkodtak. Az évekig tartó vizsgálatból a szakértők többek között azt a legfontosabb következtetést vonták le, hogy azok a tehenészetek, amik egyszer bekerültek a 3. csoportba, - vagyis permanensen veszteséget termelnek - azok számára, szinte lehetetlen innen kijutni. Az egyetlen megoldás erre, egy átfogó óriásberuházás mely során teljes egészében felújítják, átalakítják a telepet, -ehhez azonban nem egyszerű előteremteni a forrásokat - és természetesen a telep emberierőforrás struktúráját is jelentősen megreformálják. Az ok, ami miatt ezt a tanulmányt megemlítettem, nem más, minthogy Magyarország tejiparára jellemző az a fajta viselkedésmód, hogy amennyiben nincs támogatás, illetve kedvezőtlen piaci körülmények uralkodnak (alacsony tej ár stb.), a beruházások mértékét minimálisra szorítjuk és még a kritikusnak ítélt felújítási, korszerűsítési munkálatokat is elhanyagoljuk. Ez a fajta attitűd, ezen tanulmány alapján hosszútávon végzetesnek bizonyulhat. Véleményem szerint ez a gondolatmenet teljes mértékben átültethető a gazdaság szinte bármely szegmensébe. Ezen megfontolást szeretném egy egyszerű történelmi/közgazdasági példával szemléltetni. Az 1930-as években létrejövő nagy gazdasági világvállság javarészt annak a szakszerűtlen vállságkezelésnek az eredményeként tudott ilyen katasztrofális végkifejletet eredményezni, hogy a válság kezdetén a kormányzatok azt a magatartásmódot képviselték, melyet az előbb definiáltam a tejgazdaságra lebontva. Csökkentették a kormányzati kiadásokat, leállították a beruházásokat, állami vállalatokat zártak be. Ez a tendencia erősítette mindaddig a válságot, amíg John Maynard Keynes angol közgazdász elő nem állt, válságkezelő programjával. A Keynesi modell szerint ilyen szituációban az államnak költekeznie kell, beruházásokat végrehajtani, és próbálni újraéleszteni a haldokló gazdaságot. Ennek a megoldásnak köszönhetően volt képes a világ kijönni a gazdasági katasztrófából.
Természetesen a magyar tejipart a világgazdasággal összehasonlítani nehézkes, azonban a tézis alátámasztására hozott példám jól szemlélteti az elgondolást, miszerint nem szabad hagyni, hogy addig amortizálódjon egy gazdasági entitás, - vagyis egy tehenészeti telep -, hogy az bekerüljön az előbb említett 3. csoportba. Ugyanis mint minden befektetésnek a világon, egy elsődleges célja van egy ilyen instrumentumnak, mégpedig a profit termelése. Ezen cél eléréséhez azonban elengedhetetlen a professzionális szakmai támogatás és odafigyelés.


Boródi Bence
Agromilk Kft.