A 21. század során iparágunk, teljes egészében megtapasztalta a piacok volatilitását, és hullámvölgyeket járt be ennek következményeként. Szerencsére azonban az élelmiszeriparról magáról elmondható, hogy egy viszonylag kiszámítható és stabil üzletág. Napjainkban, amikor a piacok rendkívül jó helyzetben vannak, elmondható a tejiparról is, hogy olyan felvásárlási árakkal dolgoznak a tejtermelők, ami mellett pozitív jövedelmezőségi mutatókat tudnak produkálni. Bár jelenleg a tőke- és pénzügyi piacok is jól teljesítenek, összességében elmondható, hogy az élelmiszeripar, - főként a tejipar -, alacsony korrelációt mutat a világ gazdasági helyzetével, vagyis kis mértékben magyarázható a tejipar helyzete a világpiaci trendekkel, sőt, néha ellentétes elmozdulások is megfigyelhetők.
Hazánkban sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben tejipar és főképp a tejtermelő telepek száma folyamatosan csökken, míg a világon folyamatos növekedés mutatható ki, főképp az ázsiai fejlődésnek köszönhetően. Azt is láthatjuk, hogy a trend az egész világban az ipari tejtermelés felé való törekvés, mely jóval jövedelmezőbb pozíciót biztosít, mint a kisgazdaságok fenntartása. Példának okáért, - 2010 és 2016 között - Lengyelországban a tejtermelő telepek száma 42 %-al csökkent (453.000-ről 266.000-re), miközben a összesen megtermelt tej mennyisége 8%-al nőtt a 11%-os egyedszámcsökkenés ellenére is.(a Lengyel központi statisztikai hivatal (GUS) adatai alapján) A tejiparban végrehajtott stratégiák végkifejletét számos tényező befolyásolja, melyek gyengíthetik és erősíthetik is a végbemenő koncentrációs folyamatot, ám azt bizton merem állítani, hogy – állami – beavatkozások nélkül, - ha a piac szabályozna - a koncentráció egyre szignifikánsabb lenne, és egyre nagyobb tejtermelő tehenészetek alakulnának ki a világban. Ezt a trendet bizonyítja, hogy számos kutatás szerint erős korreláció van a munkaerő ára, valamint az átlagos telepenkénti tehénlétszám között. Ez azt jelenti, hogy minél olcsóbb egy országban a munkaerő, annál kisebb az átlagos teleplétszám, mivel annál kisebb a nyomás, hogy törekedjenek arra, hogy egy dolgozóra minél több tehén jusson, ami csak ipari körülmények között valósítható meg. (ez az EU-ban nem feltétlenül mondható el, csak az egész világ tekintetében)
Tökéletes példa erre Ázsia számos része, ahol mondhatni most kezd elterjedni a tejfogyasztás, és ezáltal kezd kiépülni a tejipar. A legtöbb országban, (Kína, Vietnám, Arab országok) állami beruházások keretében 20-30 ezer férőhelyes tehenészeteket hoznak létre, melyeket - a ma rendelkezésre álló számítástechnikai, és egyéb technológia adottságoknak köszönhetően - ugyanolyan könnyedséggel lehet kezelni, mint egy 500 férőhelyes telepet, ám ezen óriástelepek jövedelmezősége messze felülmúlja a kicsikét. Ez a folyamat veszélyezteti az Európai tejgazdaságot, mivel az Európai Unió a világ legnagyobb tej exportőre, azonban azok az országok, melyek az európai tejet felvásárolják, kezdenek elindulni az ipari tejtermelés meghonosításának irányába. Kelet felé kitekintve a tejpiacra, lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy Ázsia számos részén nőnek ki a földből a 20-30 ezer férőhelyes megafarmok, ami a szignifikánsan növekvő tejfogyasztásnak köszönhető. A ’China Dairy Data Report’ szerint, amit a Kínai Tejipari Szövetség adott ki, a kínai nyerstej termelés 1949 és 2018 között 220.000-ről 31,77 millió tonnára (145-szörös) növekedett.
Kína legnagyobb tehenészeti telepe a ’Modern Farming's Bengbu Farm’közel 250 hektáron fekszik, 8db egyenként 2880 férőhelyes tehénistállóval, valamint ezen felül külön-külön növendék, szárazonálló, üsző stb. istállókkal rendelkezik.
2880 férőhelyes tehénistálló
Az állatok fejését 8db egyenként 80 állásos karusszel fejőberendezéssel végzik, melynek építésében az Izraeli Afimilk cég segédkezett. A fejőházi automatizálást (tejmérők, azonosítás stb.), valamint a komplett telepirányítási rendszert az Afimilk világelső Számítógépes telepirányítási rendszereket gyártó vállalat szállította. A tehenészeti teleppel egybeépítve működik egy hatalmas tejfeldolgozó egység is, ahol azonnal késztermékeket állítanak elő az óriási mennyiségű fejt tejből. (CGTN News: ’Feeding 1.4 Billion: Inside China’s largest dairy farm’ 08.Nov.2019)
Egy a 8 db 80 állásos Karusszel fejőberendezésből Afimilk tejmérőkkel
Az Európai Piacon az jelent különbséget az ázsiai tejgazdasághoz képest, hogy Ázsiában szinte végtelennek mondható, olcsó munkaerő áll rendelkezésre. Ezzel szemben Európában a legnagyobb nehézséget az iparágnak – mint ahogy a gazdaság más szegmenseiben is – a munkaerőhiány jelenti. Erre a problémára keresi az ágazat a megoldást, melyet a munkafolyamatok robotizálásával lehet elérni. Míg más iparágakban a robotizáció már egy évtizedek óta bevett gyakorlat, és bár a tejtermelésben is régóta rendelkezésre áll robotfejéstechnológia, a meglévő 4-5 gyártócég közül, csak egy-kettő optimalizálta a megoldást nagyüzemek részére. Ezen a területen van a Fullwood-Packo Angol-Belga cégnek egy innovációja, mely sikeresen adaptálta a robotikát nagyüzemi körülményekhez. (Ezen Innovációval kapcsolatban az Agromilk Kft munkatársai készséggel nyújtanak felvilágosítást bárki részére.)
Fullwood-Packo Nagyüzemi Robotfejőház.
Végezetül ejtsünk néhány szót specifikusan hazánk tejgazdaságáról. Sajnálatos módon, az a tapasztalat, hogy Magyarországon számos tehenészet működik veszteségesen, vagy minimális nyereséggel. Egy 2018-as Európai tanulmány 3 kategóriába osztotta a vizsgált tejtermelő tehenészeteket. Az első csoport volt az, amelyben lévő telepek az egész vizsgálati intervallum (3-5 év) alatt nyereségesen működtek. A második csoportba azokat a telepeket osztották, melyek a 3-ból, legalább 1 évben nyereségesek voltak, a harmadik csoportban pedig azok a gazdaságok szerepeltek, akik az egész vizsgálati idő alatt veszteségesen gazdálkodtak. Az évekig tartó vizsgálatból a szakértők többek között azt a legfontosabb következtetést vonták le, hogy azok a tehenészetek, amik egyszer bekerültek a 3. csoportba, - vagyis permanensen veszteséget termelnek - azok számára, szinte lehetetlen innen kijutni. Az egyetlen megoldás erre, egy átfogó óriásberuházás mely során teljes egészében felújítják, átalakítják a telepet, -ehhez azonban nem egyszerű előteremteni a forrásokat - és természetesen a telep emberierőforrás struktúráját is jelentősen megreformálják. Az ok, ami miatt ezt a tanulmányt megemlítettem, nem más, minthogy Magyarország tejiparára jellemző az a fajta viselkedésmód, hogy amennyiben nincs támogatás, illetve kedvezőtlen piaci körülmények uralkodnak (alacsony tej ár stb.), a beruházások mértékét minimálisra szorítjuk és még a kritikusnak ítélt felújítási, korszerűsítési munkálatokat is elhanyagoljuk. Ez a fajta attitűd, ezen tanulmány alapján hosszútávon végzetesnek bizonyulhat. Véleményem szerint ez a gondolatmenet teljes mértékben átültethető a gazdaság szinte bármely szegmensébe. Ezen megfontolást szeretném egy egyszerű történelmi/közgazdasági példával szemléltetni. Az 1930-as években létrejövő nagy gazdasági világvállság javarészt annak a szakszerűtlen vállságkezelésnek az eredményeként tudott ilyen katasztrofális végkifejletet eredményezni, hogy a válság kezdetén a kormányzatok azt a magatartásmódot képviselték, melyet az előbb definiáltam a tejgazdaságra lebontva. Csökkentették a kormányzati kiadásokat, leállították a beruházásokat, állami vállalatokat zártak be. Ez a tendencia erősítette mindaddig a válságot, amíg John Maynard Keynes angol közgazdász elő nem állt, válságkezelő programjával. A Keynesi modell szerint ilyen szituációban az államnak költekeznie kell, beruházásokat végrehajtani, és próbálni újraéleszteni a haldokló gazdaságot. Ennek a megoldásnak köszönhetően volt képes a világ kijönni a gazdasági katasztrófából.
Természetesen a magyar tejipart a világgazdasággal összehasonlítani nehézkes, azonban a tézis alátámasztására hozott példám jól szemlélteti az elgondolást, miszerint nem szabad hagyni, hogy addig amortizálódjon egy gazdasági entitás, - vagyis egy tehenészeti telep -, hogy az bekerüljön az előbb említett 3. csoportba. Ugyanis mint minden befektetésnek a világon, egy elsődleges célja van egy ilyen instrumentumnak, mégpedig a profit termelése. Ezen cél eléréséhez azonban elengedhetetlen a professzionális szakmai támogatás és odafigyelés.
Boródi Bence
Agromilk Kft.
