Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az agromilk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
Robotizáció az ipari tejtermelésben

Robotizáció az ipari tejtermelésben

2020.október.15.
Azt szokták mondani, hogy az életben egy dolog örök, az pedig nem más, mint a változás. A feladat az, hogy ehhez a változáshoz nemcsak, hogy alkalmazkodni tudjunk, de éllovasaivá válhassunk.

Azt szokták mondani, hogy az életben egy dolog örök, az pedig nem más, mint a változás. A feladat az, hogy ehhez a változáshoz nemcsak, hogy alkalmazkodni tudjunk, de éllovasaivá válhassunk. Abban ugyanis mindannyian egyetérthetünk, hogy a siker záloga a folyamatos innováció.

"Változnod kell ahhoz, hogy fejlődj, és gyakran kell változnod ahhoz, hogy tökéletessé válj!" Winston Chuchill

Ezen cikk célja az, hogy a fent említett ’gondolatmenetet’ átültessük a tehenészetek mindennapjaiba, és gyakorlati példákat sorakoztassunk ennek kivitelezési módjaihoz. Az innováció szóról sokunknak egyből a robotizáció jut eszébe, márpedig nem véletlen. Bárki, aki jártas a cégvezetésben, elmondhatja, hogy munkája jelentős részét a mai nevén ’Emberi Erőforrás Menedzsment’-nek nevezett tevékenységkör teszi ki. Ezalatt nemcsak azt kell érteni, hogy embereket kell tudni megfizethető bérszínvonal mellett alkalmazni egy bizonyos munkafolyamat elvégzésére, hanem ennél egy sokkal-sokkal szélesebb feladatkörről beszélhetünk, melyet véleményem szerint ezen újság olvasóinak nem kell különösebben részletezni. Ezen az úton haladva jutunk el a robotizációhoz. A robotizálás egy világtendencia. Mindent, amit lehet, robotizálni KELL! Mikor? Minél előbb. Természetesen a robotizáció nem egyenlő az emberek helyettesítésével, csupán az emberek munkájának, életének könnyítésével, munkakörülményeinek javításával.

Pénzügyi szemszögből vizsgálva, az utóbbi évek bizonyítékul szolgálnak, hogy a munkabérek egy trendet követve folyamatosan emelkednek – ebben a trendben a COVID-19 járvány, természetesen egy törést okoz, de nem tekinthető hosszútávúnak –

Véleményem szerint 2020-ban már ott tartunk a bérköltségek alakulásával, hogy nem kérdés a robotizáció jövedelmezősége, természetesen csak megfelelő kivitelezés mellett. Fontos kiemelni, hogy a megtérülést csakis egy soktényezős modellben lehet vizsgálni, - melynek része anyagi és nem anyagi tényezők -, így teljesen nem tekinthető objektívnek.

A robotizációnak a tehenészeti telepeken számos formája van. Léteznek takarmány visszatoló robotok, takarmány kiosztó robotok, trágyatoló robotok, fejőrobotok, stb. Ezek mindegyike rendkívüli találmány, azonban nem minden való mindenhova. Egy beruházás előtt nagyon fontos mérlegelni, hogy az adott igényeknek megfelelő berendezés mellett tesszük-e le a voksunkat, és biztos megéri-e ez nekünk. Ha nem, akkor miért és milyen más alternatíva jöhet szóba. A robotika folyamatos fejlődésben van. Nagy utat tett már meg, és biztos, hogy nagyon hosszú út áll még előtte. Példának okáért, a fejőrobotok már több mint 20 éve léteznek, de csak néhány évvel ezelőtt kezdett el a szakma azon dolgozni, hogy lehetne ezt a jó megoldást még jobbá tenni, és még több körülményhez adaptálni. Az elmúlt évek során, számos olyan megoldás született, és valósult meg a gyakorlatban, mely előrelépés volt ugyan, de a tökéletestől még messze jár. Értem ezalatt a nagyüzemek részére épített 800-1000 férőhelyes robotistállókat, melyekben szétszórtan helyezték el a robotokat. Ez a megoldás nemcsak, hogy drága, de üzemeltetésében is nehézségekbe ütközik.

Ezen problémák kiküszöbölésére született néhány fejlesztőmérnök fejében a gondolat, hogy létrehozzák a robotfejőházakat. Elsőre úgy tűnhetett, hogy ezzel a félig elveszti a jelentőségét a robotizáció, mivel felhajtásra továbbra is szükség van, azonban az idő azt bizonyította, hogy ennek ellenére is előnyösebb megoldás mind beruházási költség, mind pedig üzemeltetési szemszögből.

Vegyük példának a Fullwood-Packo cég, robotfejőházi koncepcióját, mely a világban néhány év alatt nagy sikereket aratott, és számos beruházást kiviteleztek és még több van építés alatt. Ez esetben, a robotokat strukturálisan nem kellett átalakítani. Szoftveres fejlesztésekkel létrehoztak egy olyan fejőházat, melyben a meglévő robotokat nagyobb hatékonysággal tudjuk kihasználni, és ipari körülmények között állandóan működtetni.

Az alábbi ábrán látható módon, megalkottak egy fejőházat, mely onnantól kezdve, hogy az állat ’belép a kapun’ teljes mértékben automata és nincs szükség emberi beavatkozásra. Az állatok maximum egy órát töltenek az elővárakozóban, ahol egy zsúfolókapu tereli őket az éppen megüresedett robotba. A robotok kihasználtsága jobb, mivel amint az egyik állat kilép, a zsúfolókapu már tereli is be a következőt. Teljesen automata révén, 0-24-es üzemben működő rendszerről beszélünk, ahol az egyetlen dolog amire időt kell szakítani, az a mosás. Mivel minden robot különálló egységként üzemel további előny, hogy a szervíznek nincsen szüksége fejési szünetre, mivel amíg egy roboton végzi a karbantartást, az összes többi végzi a dolgát és feji az állatokat.

Miután az állatok végeztek a fejéssel, áthaladnak egy automata mérlegen, valamint egy három irányú válogatókapun, mely a beállított paraméterek szerint válogatja ki a kijelölt egyedeket. Ezt követően elektromos vezérlésű ’terelő’ kapuk segítségével, a tehenek maguktól visszatérnek a saját csoportjukba.

A magasfokú automatizmusból kifolyólag, észrevehetjük, hogy mindösszesen 1 felhajtóra van szükség, - műszakönként - ezen kívül minden folyamat automatikus.