2024-ben ismét megrendezésre került Hannoverben Európa, de talán a világ legnagyobb állattenyésztési kiállítása. Öröm volt látni, hogy a világban a szarvasmarhatartást erősen ellenző hangok ellenére, mégis ezen jószágé volt a főszerep és a pavilonok közel felét a szarvasmarháknak szentelték!
A 2024-es EuroTier térképe
Forrás: Visit - EuroTier 2024
Az EuroTier kiállítás minden 2. évben kerül megrendezésre és az állattartás legújabb technológiái és legfontosabb innovációi kerülnek bemutatásra. Idén is számos érdekes újdonságnak lehettünk szemtanúi; ám számunkra, de talán mondhatom a teljes tejhasznú szarvasmarhatartó ágazat számára a legfontosabb meglepetést a 13-as pavilon C08-as standja, vagyis az Afimilk standja tartogatta.
Már korábbi írásomban említést tettem azon innovációról, melyen az Afimilk dolgozik, ám ez egészen pontosan november 12-ig nem volt nyilvános és mindenki számára hozzáférhető. Ezen változtatott az idei EuroTier kiállítás, ahol az Afimilk bemutatta legújabb, piacot forradalmasító innovációját, a Synergyt. Akik még nem hallottak róla, a Synergy a fejőházi robotfejés új dimenziója, egy olyan rendszer, melyet új-, vagy akár meglévő parallel fejőházakba is be lehet szerelni, ezzel automatizálva a teljes fejési folyamatot.
Afimilk Synergy kiállítási demo robot
Miért is döntött úgy az Afimilk körülbelül tízévvel ezelőtt, hogy a fejőházi robotfejés mellett teszi le a voksát, és ilyen irányú fejlesztésbe kezd? A továbbiakban többek közt ezt a kérdést kívánom körbejárni.
Mi, az Agromilknél 35 éve szemléljük a világ tejiparának változásait és az utóbbi években egyértelműen arra a felismerésre jutottunk, hogy két trend határozza meg az előttünk álló éveket, vagy akár évtizedet a tejgazdaságban:
- Növekvő igény az olcsó tejtermékekre
- Növekvő igény a jó minőségű tejtermékekre
Ezek első látásra magától értetődőnek tűnnek, ám fontosnak tartjuk, hogy ezt tudatosítania kell mindenkinek, aki sikeresen akarja venni az elkövetkező évek akadályait a tejiparban. A két trend ellentétesnek tűnik, ám ez a valóságban nincs így, aminek természetesen társadalmi okai vannak.
Nekünk, mint egy technológusoknak az a küldetésünk, hogy olyan technológiákat biztosítsunk ügyfeleinket, mellyel sikeresen tudnak megfelelni a 21. század kihívásainak és a változások győzteseivé válhatnak. Ahhoz, hogy egy tehenészet jót, olcsón tudjon termelni, ahhoz egyrészt szükséges a méretgazdaságosság, vagyis a létszám növelése, másrészt olyan technológiák alkalmazása, melyek lehetővé teszik a költséghatékony, ám magas minőségű termelést.
Napjainkban, mint minden gazdasági társaságnak, így egy tehenészetnek is a munkabér az egyik legjelentősebb költsége, így ennek fajlagos csökkentése elkerülhetetlen az olcsóbb termékek előállítására, arról nem beszélve, hogy jellemzően nem áll rendelkezésre megfelelő munkaerő.
Ezt a problémát a szakma már rég felismerte, aminek eredményeként kezdték a fejőrobotokat fejleszteni a 20. század második felében. A fejőrobotok áttörést jelentettek, főleg a Nyugat-európai családi gazdaságokban. Szabadságot adtak a farmernek, akinek így nem kellett minden reggelét és estéjét a fejőházban töltenie, ráadásul jobb minőségű fejést tett lehetővé. Ezt a rendszert adaptálták hazánkban és másutt is a nagyobb „ipari” tehenészetekre. Vannak elvitathatatlan sikerek, ám összességében a tapasztalat azt mutatja, hogy a munkaerőszükséglet nem csökken és bár a tejtermelés jelentősen nőhet, ennek gazdasági eredménye nem minden esetben mutatható ki az egyéb költségek alakulása miatt.
Míg az istállói robotokat a kisüzemek részére, a robotfejőházakat kifejezetten nagyüzemi használatra fejlesztetek ki, ezáltal tényleges munkaerőigény csökkenés látható! A robotfejőházak továbbá lehetővé teszik, hogy a telepi rutint ne kelljen megváltoztatni. A telepi rutin megváltoztatása elsőre lehet, hogy nem tűnik olyan szignifikáns problémának, ám aki vett már részt szervezetfejlesztésben, vállalat átalakításban vagy átstrukturálásban, pontosan tudja, hogy minden efféle folyamat legnehezebb része, a munkatársak meggyőzése és a változások elfogadtatása. Nincs ez másképp olyan esetben sem, hogyha egy olyan új technológia kerül beszerelésre, mely gyökeresen megváltoztatja a mindennapi működést és feladatokat.
A korábbi szempontokat figyelembe véve ismerték fel Izraelben egy évtizeddel ezelőtt, hogy bár a kis, családi gazdaságok számára létezik megfelelő technológia a robotizálásra, a nagyméretű, vállalatként működő tejhasznú szarvasmarhatartó telepek számára nincsen megfelelő megoldás, annak ellenére, hogy igény mutatkozik. Ezt felismerve döntöttek Izraelben, kifejlesztik az első igazi fejőházi robot megoldást, mely nem igényli a telep, de sok esetben még a fejőház teljes átalakítását sem. 10 év fejlesztés után, idén debütált a kész termék a Hannoveri EuroTier kiállításon.
A robotfejőházak fundamentuma, hogy ötvözik a robotfejés és a fejőházi fejés előnyeit, minimális kompromisszummal. Egyszerre teremtenek lehetőséget az egyedi takarmányozásra, a tej paramétereinek részletes vizsgálatára, ám mindezt úgy, hogy a telepi rutin megváltoztatása nem szükséges, nem beszélve a robotok kihasználtságáról. Istállói robotok esetében az átlagos kihasználtsága egy robot boxnak körülbelül 80%. Ezzel szemben fejőházi működéssel, legyen szó „batch milking” megoldásról vagy a Synergyről, a robotok kihasználtsága eléri a közel 100%-ot. Ez nagyüzemi körülmények között, ahol akár tízes nagyságrendű robot üzemel, számszerűsítve jelentős költségcsökkenést eredményezhet nem csak a beruházásnál, hanem a fenntartási időszakban is. Az iparban már-már szállóigévé váló „lean menedzsment” lényege pont az, hogy a költségek optimalizálásának legjobb módszere, ha a kapacitásokat pontosan úgy alakítjuk ki, amire szükség van és a gépeket, berendezéseket állandóan működtetjük.
A Synergy különlegessége a „batch milking” robotfejőházakhoz képest két dologban mutatkozik meg. Első szempont, ami mentén a fejlesztést elkezdték Izraelben az volt, hogy felismerték azt a problémát, hogy – a piacon elérhető összes fejőrobot esetében – egy fejési ciklust megvizsgálva, a robotkar az idő ~70-80%-ban nem dolgozik. Ez magától értetődő, hiszen a robotkar elvégzi a tőgyelőkészítést, majd felhelyezi a kelyheket és mindaddig amíg a tejleadás be nem fejeződik a robotkarnak nincsen feladata. Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a szakirodalom alapján, a tökéletes tejleadási görbe eléréséhez az első tőgyérintést követő 60-90 másodpercen belül kell a fejőkelyheknek felkerülni, hiszen az oxitocin hatás ekkorra fejti ki megfelelően hatását. Ebből következik az, hogy nem szerencsés, ha a robot a tőgyelőkészítést követően azonnal elkezdi a kehelyfelhelyezést.
Optimális tejleadási görbe Hibás tejleadási görbe
Az Afimilk célja az volt, hogy olyan robotot fejlesszenek, mely a meglévő robotokhoz hasonló minőségben, ám hatékonyabban látja el a feladatát, ezzel adekvát választ adva a nagyméretű tehenészetek számára. Egy istállói robot esetében átlagosan óránként 7 maximum 8 fejés történik egy-egy boxban. Amennyiben a robotokat „batch milking” vagyis csoportos fejésre, valójában fejőházi működésre használjuk, ez a szám felmehet akár 9 fejésig is, ha minden megfelelően működik. Ezzel szemben, az Afimilknek sikerült elérnie azt, hogy egy Synergy fejő, óránként körülbelül 24 állat megfejésére alkalmas!
Mit jelent ez a valóságban?
Vegyünk példának egy 1000 fejős állattal rendelkező tehenészetet, ahol az állomány 70%-át háromszor, a fennmaradó 30%-ot pedig kétszer fejnek. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt 2700 fejés történik a telepen. Ahhoz, hogy ezt a 2700 fejést elvégezzük, vagyis az 1000 tehenet nap-mint-nap megfejjük, istállóban elhelyezett robotokból 16-18 darabra van szükség. Ha mindezt „batch milking”-el szeretnénk megfejni, akkor 14-16 robotot kell beépítenünk, míg a Synergy esetén mindössze 6 robottal el tudjuk végezni ezt a feladatot. Az alábbi táblázatban foglaltam össze a három lehetőséget:
Szempontok |
Istállói fejőrobot |
Batch milking |
Synergy |
Fejős állatok száma |
1000 |
1000 |
1000 |
Átlagos fejésszám/állat |
2,7 |
2,7 |
2,7 |
Óránként megfejt állatok száma/robot |
7-8 |
9 |
24 |
Fejésre rendelkezésre álló idő (óra) |
21 |
21 |
21 |
Fejések száma |
2700 |
2700 |
2700 |
Szükséges fejőrobotok száma |
16-18 |
14-16 |
6 |
Tényleges fejési idő a fenti paraméterekkel |
20-22 óra |
19-21 óra |
18-20 óra |
Átlagos beruházási költség egy robotra vetítve |
120-150 ezer Euró |
110-130 ezer EUR |
135-160 ezer EUR (+ fejőház, ha szükséges*) |
Teljes robotfejéstechnológia beruházási költsége |
1 920 000 – 2 700 000 Euró |
1 540 000 – 2 080 000 Euró |
810 000 – 960 000 Euró** |
*A Synergy implementációja, akár meglévő parallel fejőházba is lehetséges.
**A Synergy parallel fejőházban működik. A példánál egy 2x20 állásos fejőházra van szükség, mely bekerülési költsége további 400 000 – 600 000 Euró.
A fejőrobotok esetében fontos kérdés tovább a szerviz. Amennyiben istállói fejőrobotot használunk, egy robot kiesése kritikus, így azonnali hibajavítás szükséges. Az állatokat nem lehet másik robotra áthajtani, hogy végezze el az a fejést. A „Batch milking” erre a problémára megoldást nyújt, hiszen a fejőházi működésből kifolyólag, hogyha egy robot kiesik a 16-ból, a további 15 probléma nélkül feji az állatokat és bár a fejés egy kicsivel lassabb lesz, minden állat lefejése lehetséges.
Mielőtt rátérnék, hogyan működik a hibajavítás a Synergy esetében, be kell mutassam a négy fő részegységét a rendszernek.
A Synergy négy egységből áll, ezek a Synergy fejők – ami nem más, mint maga a robotkar –; a Synergy gyűjtő egység; és a két dokkoló, amiben található az előkészítő kefe, illetve az utómártó csésze.
Synergy fejő Synergy gyűjtő egység Dokkoló(k)
A Synergy tervezésekor kulcsfontosságú szempont volt a rendszer rezilienciája, azaz ellenálló képessége a meghibásodásokkal szemben, hiszen nagyüzemek részére készült, méghozzá 24/7-es üzemre. Nem engedhető meg a robotok kiesése a munkából. Éppen ezért, az Afimilk úgy tervezte a Synergyt, hogy minden fő részegysége könnyedén, maximum 5 perc alatt cserélhető legyen. A Synergy csomag részeként minden részegységből egyel több kerül átadásra a megrendelőnek[1], hogy bármikor szükség esetén könnyedén cserélhető legyen. Ez azt jelenti, hogy a Synergy szerelése, szervizelése NEM a fejőházban történik! Meghibásodás esetén egyszerűen ki kell cserélni a meghibásodott részegységet, mely egy 5 peres feladat és ezt követően – mikor a fejés újra zavartalanul megy – a műhelyben lehet megjavítani a Synergy meghibásodott egységét. A Synergy tehát egy olyan technológia, mely hosszútávú és megbízható megoldást nyújt elsősoron a nagyobb tehenészetek számára.
Az EuroTier kiállítás tanulsága számomra az volt, hogy szeretett szakmánk, a tejhasznú szarvasmarha ágazat, bár rengeteg nehézséggel küzd nap-mint-nap, mégis óriási fejlődésen megy keresztül és ez nem jelenthet mást, minthogy igenis van jövője ennek az ágazatnak és mindannyiunk feladata, akik ebben tevékenykedünk, hogy minden nap azért dolgozzunk, hogy egyre jobb és jobb megoldásokkal álljunk elő az ágazat talpon maradása, sőt fejlődése érdekében! Mi az Agromilknél, ezért dolgozunk minden nap és izgatottan várjuk, hogy jövő májusban, az Alföldi Állattenyésztési napokon mutathassuk be az országnak a legújabb, piacot forradalmasító technológiát!
Boródi Bence – Agromilk Kft.
[1] A fenti példánál maradva, a 2x20-as fejőházhoz szükséges 6 roboton felül a megrendelő kap egy 7.-et; a 40 gyűjtőegységhez, kap egy 41.-et és így tovább.