Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az agromilk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
Tejhűtés – avagy hogyan őrizzük meg a tej minőségét

Tejhűtés – avagy hogyan őrizzük meg a tej minőségét

2020.március.16.
Mint azt a szakmában mindannyian tudjuk, a nyerstej megfelelő hőmérsékletre hűtése a tejtermelés egyik legfontosabb mozzanata, ámbár sok helyen tapasztalhatjuk, hogy még sincs kellő körültekintéssel kezelve a kérdés...

Mint azt a szakmában mindannyian tudjuk, a nyerstej megfelelő hőmérsékletre hűtése a tejtermelés egyik legfontosabb mozzanata, ámbár sok helyen tapasztalhatjuk, hogy még sincs kellő körültekintéssel kezelve a kérdés. Magyarországi farmokon nagyon sokféle hűtőberendezés üzemel. Sajnos az tapasztalható, hogy ezek a berendezések nem kellő körültekintéssel lettek kiválasztva, így sok esetben feleslegesen sok energiát fogyasztanak, és nem megfelelően biztosítják a tej minőségének megőrzését.

A képen szöveg, térkép láthatóAutomatikusan generált leírás

A tej csíraszámának és savfokának változása a hőmérséklettől függően

 

A fenti ábrán látható a csíraszám változás és savfok változás a tej hőmérsékletének függvényében.
E szerint 4-4,5°C-on tárolt tej még 24 óra után is megőrzi minőségét, azaz alig változik a csíraszám.
Ezzel szemben a 15°C-on tárolt tej csíraszáma már ötszörösére növekedett és 24 óra után még tovább növekszik. Mindez hasonlóan elmondható ez a savfok változására. Ezért nagyon fontos a tej minél előbb 4°C-ra történő lehűtése.

A tejtermelő telepeken történő tejhűtésre több különböző módszer létezik. Ezekről fogunk az alábbiakban részletesen értekezni.

 

  • Közvetlen hűtésű tejtartályok: Közvetlen hűtésnek azt a technológiát nevezzük, amikor a tejtartály belső falát egy úgynevezett paplan réteg borítja, amiben freont keringtetünk.

A képen vázlat láthatóAutomatikusan generált leírás

Közvetlen hűtésű tartályok működése elve

 

Közvetlen hűtésű tartályok a tejet nagyjából 2-4 óra alatt képesek 4 °C-ra hűteni, ámbár ilyen megoldás esetén is javasolt a tej előhűtése valamilyen formában, és nem a ~36°C-os tejet a tartályokba engedni. Az előhűtés nélküli megoldás főképp kistermelőknél található, ahol maximum párszáz literrel dolgoznak. Nagyüzemi körülmények között ez a megoldás önállóan nem célravezető.

 

  • Jegesvizes Pillanathűtés: Ez esetben egy úgynevezett Jegesvizes Kádat használunk a hűtési energia tárolására. Tejtermelő tehenészetek számára az esetek 90%-ban ez a megoldás a leggazdaságosabb és legbiztonságosabb. A jegesvizes kádak működési elve a következő: Viszonylag kis teljesítményű hűtőaggregátokkal, hosszú idő alatt, alacsony áramfelvétellel jeget képzünk a berendezésben, amely a hűtési energia raktározására szolgál. A jegesvízzel egy lemezes vagy csöves hőcserélőn keresztül úgynevezett pillanathűtéses technológiával, átfolyó rendszerben 4°C-ra hűtjük a tejet. A tej azonnali 4°C-ra történő hűtése drasztikusan lecsökkenti a tej minőségi romlásának esélyét. A tej pillanathűtését követően, vagy egy jegesvizes hűtésű szigetelt tejtankba kerül a tej, melynek hőn tartási szerepe van, vagy akár egy közvetlen hűtésű tejtankban is történhet a hőn tartás.

Jegesvizes hűtési folyamat ábrája

 

  • Folyadékhűtőkkel történő tejhűtés: A jegesvizes kádak előnyét az jelenti, hogy a fejési szünetekben van idő jeget képezni, azonban olyan nagyüzemi körülmények között, ahol nincs idő jég előállítására, jelenthetnek megoldást a ’Chillerek’. Ezt a feladatot elláthatjuk Glycol-os folyadékhűtővel vagy ’Falling Film Chiller’-el. A glycolos hűtés hátránya, a drága nagy teljesítményű folyadékhűtőkön kívül, a glycol mínusz fokra történű hűtéséből eredeztethető problémák. Amennyiben az automatikus szabályozás meghibásodik a mínusz 1-2°C.os glycol akár bele fagyaszthatja a tejet a hőcserélőkbe, ezzel komoly komplikációkat okozva. A Falling Film Chillerek esetében ez a veszély nem áll fenn, mivel vízzel történik a hűtés. A Chiller hűtő felületén folyamatosan csurgatjuk le a vizet, ezzel nagy mennyiségű 0,5°C hőmérsékletű hűtőközeget kapunk.

 

A képen beltéri, fal, szekrény, ülő láthatóAutomatikusan generált leírás

Packo Falling Film Chiller működés közben

 

A magyar éghajlati körülmények között, bármilyen hűtési típust választunk, rendkívül kifizetődő csapvizes/kútvizes előhűtést alkalmazni. Csapvizes előhűtéskor, a 16-18°C-os csapvízzel nagyjából 23°C-ra lehűtjük a tejet, ezzel megspórolva a hűtési energia közel felét, és közben 28-29°C-os vizet kapunk, melyet felhasználhatunk melegvíz előállító egységeinkben ezzel is energiát spórolva. A csapvizes előhűtés tervezéséhez azonban szakember segítségül hívása elengedhetetlen, a pontos méretezések érdekében, hogy ténylegesen energiát spóroljunk.

A kisebb farmokon, ahol 1000 liternél nem több a napi tej, hűtve-tárolókat célszerű alkalmazni, melyek méretét úgy kell kiválasztani, hogy a reggeli fejés félig töltse meg a tartályokat, ekkor biztosítható a tej két órán belüli lehűtése. A délutáni fejést erre töltjük rá, és így biztosítható a biztonságos hűtve-tárolás.

Nagyüzemekben, ahol a két fejés között legalább 3-4 óra fejési szünet van, ott mindenképpen jegesvizes rendszert javaslunk pillanathűtővel (lemezes vagy csöves hőcserélővel).

Azokban az üzemekben, ahol szinte egész nap fejnek, és a fejések között 3 óránál kevesebb idő, fejési szünet van, ott nincs idő jéggyártásra, ilyen esetben nagyteljesítményű glycolos berendezést, vagy leginkább az újabban használatos korszerű ’Chiller’ megoldást javasoljuk.

Minden esetben célszerű vizes előhűtést alkalmazni, amennyiben a hálózati víz hőmérséklete 18°C alatti. Ha ezt szakszerűen építik be, akkor nincs vízpazarlás és jelentős energiamegtakarítás érhető el.


Boródi Bence
Agromilk Kft.